2017. szeptember 8., péntek

Brittainy C. Cherry - Csendfolyó



Brittainy C. Cherry már sokak szívét meghódította történeteivel, melyben a megsebzett, darabokra tört szívű főhősei életét ismerhetjük meg. Az írónő képes arra, hogy karakterei és történetei mélyen megérintsék az olvasót. Az Insomnia Könyvek most elhozta az írónő új történetét, mely még emberibb, és még szívbe markolóbb, mint az eddigiek. Ismerjétek meg ti is Maggie és Brooks történetét, és tartsatok a Blogturné Klub 8 bloggerével, akik elmesélik, hogy milyen felemelő történet a Csendfolyó című regény. A turné végén nyereményjáték is vár, amivel megnyerheted te is a 3 könyv egyik példányát.


Brittainy C. Cherry: Csendfolyó

Kiadó: Insomnia Könyvek
ISBN: 9789634331193
Oldalszám: 432 oldal
Fordító: H. Prikler Renáta

Fülszöveg:
Gyerekként szerettek egymásba, ám egy szörnyű élmény rányomja bélyegét a lány életére. Elég erős-e a szerelem ahhoz, hogy leküzdjék a múlt árnyait, amelyek rátelepednek a kapcsolatukra? Brooks és Maggie May szeretik egymást…de nem szeretik önmagukat. Szívbe markoló történetük megszegett ígéretekről, szerelemről, életről és halálról szól, azoknak, akik sodródnak a hullámokkal, és azoknak, akik mellett lehorgonyozhatnak. Brittainy C. Cherry ELEMENTS – sorozata már milliók szívéhez talált utat. Engedd be te is!

Saját véleményem:
Vannak könyvek, amikről nehéz bármit is mondani, mert "a szavak néha üresebbek tudnak lenni, mint a csend".
A Csendfolyó ilyen. Illethetném olyan jelzőkkel, mint a gyönyörű, szívhez szóló, könnyfakasztó, libabőröztető, élő... de egyik se adná vissza azt az érzést, amit Maggie és Brooks története váltott ki belőlem. Olvasás közben úgy éreztem, élek. A betűk, szavak, mondatok lapról lapra beivódtak a pórusaimba, hogy aztán testestől-lelkestől kitöltsenek, mígnem már szívem minden dobbanása Brookséké lett. Ők jelentették a levegőt, amiből nem tudtam eleget magamba szívni.
Ritkán, csak kivételes esetekben fordul elő velem, hogy magamban érzem a szereplőket, az érzéseiket, a boldogságukat, fájdalmukat, tehetetlenségüket, és mindazt, amit átélnek. Maggie és Brooks esetében ez duplán is megtörtént. Teljesen felemésztettek, összetörtek, megkínoztak, szerelembe ejtettek, s reménnyel töltöttek el.
Görcsösen markoltam a könyvet, miközben hol összeszorult gyomorral, hol örömmámorban lubickolva faltam az oldalakat. Mindezt úgy, hogy éppen egy masszív, másfél hónapja tartó olvasási válságomat éltem. A Csendfolyónak viszont sikerült kirángatnia belőle, és még ennél is többet tett: felidézte, mit is szeretek az olvasásban.
(Manapság a futószalagon érkező regények tengerében könnyű elfelejteni, milyen pluszt is jelent az olvasás. Hiába a sok jó történet, ha az, ami lebontja körülötted a valóság falait, kevés. Holott ennek a hobbinak/szenvedélynek a boldogságról, kalandról, az újról és az érzelmekről kellene szólnia.
Mindez azonban nehéz, ha műfajon belül a legtöbb mű azonos alapokra épül, vagy ugyanazokat a témaköröket taglalja. A Csendfolyó ilyen szempontból is más.
Ki se tudom fejezni, mennyire üdítő volt nem családon belüli erőszakról, betegségről, függőségről, megcsalásról vagy éppen félreértésekről olvasni!)

A történet Maggie és Brooks kapcsolatáról szól, s különleges módon életük több évtizedes időintervallumára épül - ami eleve ad egy extra mélységet hozzá. Számomra már ez a szerkezet is üdítően hatott, akárcsak az alap probléma, ami aztán újabb nehézségeket szült. De kezdjük az elején.
Maggie May cserfes kislányként eltökéli, hogy hozzámegy mostohabátyja legjobb barátjához, Brookshoz, ellenkezzen a fiú bármennyire is. Amikor pedig célt ér, a tízévesek boldogságával készül gyermeki esküvőjére, csakhogy a nagy nap előtt olyan trauma éri, ami mindent megváltoztat. A szőke, életvidám, eleven lány egyik napról a másikra megnémul, és nem meri elhagyni a házat. Hiába telnek el hosszú évek, Maggie esetében minden próbálkozás hasztalan. Némasága szülei házasságára, testvéreire, valamint önnön életére is hatással van. Könyvekbe menekül, elszigetelődik a külvilágtól. Mindössze egyetlen ember van, aki horgonyként köti, Brooks.
A fiú naponta meglátogatja; úgy ismeri Maggie gondolatait, rezdüléseit, mint senki, s kialakul kettejük rutinja... Mindebbe az évek múlásával egyre több érzelem vegyül, és amikor beismerik érzéseiket, felmerül a kérdés, lehet-e egymás oldalán jövőjük?
A Csendfolyó olyan kérdéseket jár körbe, mint a szerelem ereje és annak jogosító mivolta. Megmutatja, hogy a legperzselőbb, legtisztább, legszebb érzések elegendőek-e a gyógyuláshoz, vagy hogy feljogosítanak-e a másik szárnyainak levágásához. És pontosan ezek tisztasága miatt lesz az egész annyira húsbavágó.
Maggie és Brooks kapcsolata gyönyörű! A legcsodálatosabb könyves szerelmek egyike. Minden egyes közös jelenetük elemi erővel hat az olvasóra. Lehetetlen nem belehalni egy kicsit, amikor együtt vannak, a másikkal érintkeznek, kommunikálnak, vagy egyszerűen csak vannak. Legutoljára a Maybe Someday esetében éreztem ilyet, akárcsak azt a fajta tehetetlenséget, ami a kapcsolatuk sakk-matt akadályaival párosul. Egyszerűen nincs helyes vagy helytelen, és ez őrjítő. Kevés szerző tudja ledönteni a két lehetőség közti falat, de itt Brittainy-nek sikerült.

A szerelem mellett természetesen van egy másik szál is, amit Maggie tragédiája foglal magába. Noha ő a közvetlen elszenvedője, de ugyanúgy kihat a körülötte élőkre is, így voltaképp a szerteágazó szálak adnak ki egy egészet: az, ahogy a szülei házassága megsínyli a traumáját, ahogy a húga megváltozik, vagy ahogyan ez bekavar a szerelmi életébe.
Brittainy C. Cherry szépen felépítette ezt az egészet, s éppoly' hangsúlyossá tette a családi köteléket, mint a szerelmet; izgalmas és egyben szomorú képet festve egy-egy trauma hosszútávú hatásáról.
Maggie karakterét pedig különösen szerettem, akárcsak az általa megelevenedő könyvmolyságot. Sok könyvmoly karakterrel találkoztam már pályafutásom során, ám olyannal, akinél ennyire hangsúlyos és valós lett volna, még nem. Mint ahogy Maggie könyvekkel kapcsolatos meglátásai, gondolatai is megkapónak bizonyultak, hogy a Brooksszal való játékáról már ne is beszéljek.
És ha már Brooks neve felmerült, muszáj még kitérnem a zenére, ami épp annyira fontos része a páros életének, mint a könyvek. Hisz mi lehetne gyógyítóbb a könyvek-zene-szerelem triójánál?

A Csendfolyó az idei évem egyik legkiemelkedőbb olvasmánya volt, biztos, hogy örökre emlékezni fogok arra, amit adott nekem. Keserédes történet az életről, szerelemről, családról, könyvekről, zenéről.
Csak ajánlani tudom mindenkinek!


Pontszám: 5/5***
Kedvenc szereplő: Brooks, Maggie, Maggie papája
Kedvenc jelenet: A bál estéje, és minden brooks és Maggie jelenet + a banános
Negatívum: -
Borító: 5/5
Sorozat: Az vagy nekem sorozat 3. kötete, de önállóan is olvasható




Nyereményjáték


A Csendfolyó egyik főhőse Maggie igazi könyvmoly. Nagyon szeret olvasni, és a könyvek összekötik őt Brooksszal is, akivel könyvet cserélgetnek, és jegyzeteket készítenek a regények mellé. Maggie az olvasásba menekül, akkor is ha boldog, és akkor is ha szomorú. A lány rengeteg könyvet elolvas a történet során, így most egy igazi könyvmolyos játékra hívunk titeket.
A feladatotok az lesz, hogy a kissé hiányos fülszövegekből kitaláljátok a Maggie által elolvasott könyv címét és íróját. Ha ez megvan, akkor nincs más dolgotok, csak beírni a Rafflecopter doboz megfelelő sorába és várni a sorsolást :) Éljenek a könyvmolyok!
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.


A ​hatvanas évek elejére, Jacksonba, az amerikai Dél egy tipikus kisvárosába varázsol bennünket (....) regénye. Látszólag olyan világ ez, ahol soha nem fog megváltozni semmi a fehérek úgy érzik, a világ örök rendje a szegregáció, a feketék pedig véletlenül sem merik elmondani igazi érzéseiket. (....) egy fehér lánynak, aki épp visszajött az egyetemről, és író akar lenni, az az ötlete támad, hogy a cselédekről kellene könyvet írni, pontosabban egy interjúkötetet: a fekete nők először kapnának lehetőséget, hogy ők maguk mondják el, milyen a fehéreknek dolgozni, hogy bánnak velük, mik a fájdalmaik, örömeik…




Nézzetek be a többi állomásra is

08/31 Deszy Könyvajánlója
09/01 Zakkant olvas
09/02 Angelika blogja
09/03 Könyvvilág
09/04 CBooks
09/05 Insane Life
09/06 Kristina blogja
09/08 Dreamworld

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése