2017. október 5., csütörtök

Beth Flynn - Kilenc perc



Romantikus pszichothriller, telis-tele titkokkal és váratlan fordulatokkal. Fedezd fel az elképesztő történet mélységeit és add át magad a borzongásnak!


Beth Flynn: Kilenc perc

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789634571438
Oldalszám: 288 oldal
Fordító: Sándor Alexandra Valéria

Fülszöveg:
Az akkor tizenöt éves Ginny Lemont 1975. május 15-én elrabolják egy bolt elől Fort Lauderdale-ben. Az elkövető az egyik legbrutálisabb dél-floridai motoros banda tagja. Ginny élete ekkor örökre megváltozik. Új nevet kap, új identitást és egy új életet az Everglades mocsár szélén – egy ijesztő, durva és erőszakos világban, ahol mindenkinek álneve van, a hűség pedig a túlélés kulcsa. Az egésznek pedig Grizz áll a középpontjában: termetes, sötéten jóképű és ijesztő férfi, aki Ginnyvel valahogy mégis olyan gyengéd, hiszen ő élete egyetlen igaz szerelme. Így kezdődik az érzelmi megszállottságról és a manipulációról szóló mese, amiben egy környezetéből kiszakított lány kénytelen az egyetlen emberre támaszkodni, akitől figyelmet, szeretetet és gondoskodást kaphat. A fogva tartójára. Ginny okos és intelligens, de még csak tinédzser. Nehezen alkalmazkodik az új életéhez, eleinte küzd ellene. Aztán belenyugszik a feltételekbe. Vajon megmentik? Vagy elmenekül? Kiszabadul élve, ha egyáltalán kiszabadul valahogy?

Saját véleményem:
Szeretem feszegetni a határaimat, kimozdulni a komfortzónámból, amihez a Kilenc perc tökéletes alapanyagnak bizonyult. Már jóval a magyar megjelenés előtt felfigyeltem rá, köszönhetően az őt körüllengő óriási hype-nak, így amikor kiderült, hogy nálunk is érkezik, nem is volt kérdés, hogy olvasni akarom-e. A fülszöveg és az ajánlók kellően beteg történetet sejtettek.

A sztori legfontosabb alapköve a stockholm szindróma, tulajdonképpen az egész cselekmény erre épül. Mellékágon pedig kiegészül alvilági életvitellel, emberrablással és bizonyos tekintetben pedofíliával is. De bónuszként hozzácsaphatjuk a halálbüntetést is.
Még mielőtt megijednétek, hogy spoilerbe szaladtatok, megnyugtatok mindenkit, nem. Beth Flynn ugyanis különleges módját választotta Cicc és Grizz történetének bemutatására,  nyitásként rögtön szembesíti az olvasót az események végkimenetelével. 
Nem fogok hazudni, engem durván lesokkolt a halálbüntetés, végig abban reménykedtem, hogy az egészben lesz valami csavar, mert hát rázós téma ide vagy oda, szeretem a happy endeket. Második gondolatként pedig az motoszkált a fejemben, a prológus ismeretében, mennyire fog tudni meglepni, vagy egyáltalán bevonni a szerző. 
A válasz is-is, de a nyitánynak semmi köze a későbbi érzéseimhez, azon simán túl tudott lendíteni Beth Flynn.

Maga a regény két részre bontható: egy stocholm szindróma kialakulása előtti és utáni időszakra, amiből én az előbbit szerettem jobban, mégpedig a kidolgozottsága és határozottsága miatt.
Az első hányadban végigkövethetjük Ginny Ciccé alakulását onnan, hogy 1975. május 15-én, tizenöt éves korában elrabolja egy idegen, és ajándékként a félelmetes motoros banda főnökénél köt ki az everglades-i mocsár szélén. Ginny számára nincs menekvés, két vérszomjas kutya ügyel arra, hogy ne hagyja el a kihalt motel területét, melynek falai között brutális gyilkosságtól kezdve, csonkoláson és erőszakon át mindennek a tanúja lesz. Közben pedig végig kísérti a tudat, hogy a megtermett főnök igényt tart rá a szó minden értelmében.
Beth Flynn ezt az időszakot a maga hátborzongató valóságában gyönyörűen mutatja be, hitelesen festve le a magányos, ártatlan Ginny érzelemvilágát. Remekül átjön a fiatal lány kezdeti kétségbeesése, ami később tehetetlenséggé, majd dühhé, végül pedig belenyugvássá alakul, melytől már csak egyetlen lépés a kötődés. 
A szerző teljes mértékben Ginny érzelmeire fókuszál, így viszonylag eseménytelennek mondható ez a rész, ám az olvasmányos stílus, és a főszereplőben játszódó folyamatok nem engedik leülepedni a hangulatot. Ez egyébként később is igaz, minden hibája ellenére rettentően olvastatja magát, szinte le sem lehet tenni. 

A második részben, miután Ginny/Cicc érzelmei új fordulatot vesznek, már nem tudtam úgy elmerülni. Sőt, őszintén szólva számomra az egész stockholm szindróma is sántított. Egyszerűen nem éreztem az oda-vissza működő kémiát; mintha a lány csak "ha nincs ló, jó a szamár is" alapon ugrott volna fejest a Grizzel való kapcsolatba, míg az érzelmei össze-vissza változtak. Merthogy van a romantikus szálnak egy harmadik, jelentéktelennek tűnő háttérszereplője is egy fiatal bandatag személyében...
Az én szememben a Fogoly a sötétben sorozat az eddigi legjobb minta erre a szindrómára. Míg ott tökéletesen átjött a páros közötti szenvedély azzal a tudattal együtt, hogy beteg, amit csinálnak, addig itt ezt nem éreztem. Részben a fentebb leírtaknak köszönhetően, részben azért, mert ez a hányad elég vázlatos lett. Mint egy ház, ami várja a falakat, nyílászárókat, és azt, hogy késszé varázsolják. Persze ez nem véletlen, ha jól sejtem... feltehetőleg ide jönnek azok az egyelőre vakfoltos részek, amik a későbbi kötetekben érkeznek. Hisz ha valamit megtanultam Beth Flynnel kapcsolatban, az az, hogy szeret meglepetéseket előrángatni a múltból... Amikor az ember azt hiszi, sínen van, olyan csavarhullám jön, ami földhöz vágja.

A stockholm szindróma ugyan nem érintett meg, de valami más igen: a szereplők kora.
Nevezhetjük liliomtiprásnak, pedofíliának, vagy aminek akarjuk, attól még tény marad, hogy Cicc 15 évesen rendelődik alá egy meglett felnőtt férfi vágyainak. Nem tartom magam prűdnek, ám szabályosan rosszul voltam a tudattól, hogy effektív egy gyereklánnyal művelnek olyan dolgokat, amilyeneket. A szüzességének elvétele egyenesen gyomorforgató. 
Igyekeztem visszagondolni a 15 éves önmagamra, hogy mennyire voltam gyerek, ám bármennyire is nyugtattam magam, nem tudtam szabadulni a gondolattól. Tudom, manapság ez a korosztály már aktív szexuális életet él, de egyrészt '75-ben járunk, másrészt Cicc partnere is más színezetet ad az egésznek. Úgyhogy amennyire hiányoltam Grizz és a banda erőszakos tevékenységének bemutatását, annyira letaglózott a korbeli különbség. 

A Kilenc perc körüli hype-ot ugyan nem értem, de összességében nem rossz történet ez. Elgondolkodtató, sokkoló, és aki bírja az ilyesmit, annak egy rövid kikapcsolódáshoz tökéletes.


Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő: -
Kedvenc jelenet: ragtapaszos
Negatívum: a szex kimondott-kimondatlan erőltetése
Borító: 5/3,5
Sorozat: Kilenc perc 1. része




Nyereményjáték


Mostani nyereményjátékunkban motormárkák utáni nyomozásra invitálunk titeket. A blogturné állomásain található rövid leírások alapján kell kitalálnotok egy-egy híres vagy épp hírhedt motorlegendát. Fontos! A megfejtésben a márkának és a típusnak egyaránt kell szerepelni pl így: Harley-Davidson Sports Model KH Flathead.
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.


Steve McQueen a Nagy szökés című moziban ilyen motor nyergében száguldozott.




Nézzetek be a többi állomásra is

09/25 Angelika blogja
09/27 MFKata gondolatai
09/29 Sorok között
10/01 Könyvvilág
10/03 Betonka szerint a világ
10/05 Dreamworld

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése